AKIK A MAI NAPIG elfogadták a felkérésünket  a Konferencia Tudományos Tanácsának munkájában való közreműködésre:

Prof. DR. GERESDI István egyetemi tanár (Pécsi Tudományegyetem)

1956-ban születtem Baján. Egyetemi tanulmányaimat Szegeden a József Attila Tudományegyetemen végeztem, 1980-ban szereztem fizikusi diplomát. 1980 és 1991 között az Országos Meteorológiai Szolgálat Alkalmazott Felhőfizikai Központjában dolgoztam. Itt kezdtem el foglalkozni a zivatarfelhőkben lejátszódó csapadékképződési folyamatok számítógépes modellezésével. 1991 és 1995 között a Nefela Dél-Magyarországi Jégeső-elhárító Egyesülésben dolgoztam, ahol sok gyakorlati tapasztalatra tettem szert a zivatarok kialakulása és radarral történő megfigyelésük területén. 1995-től vagyok alkalmazottja a Pécsi Tudományegyetemnek, illetve jogelődjének a Janus Pannonius Tudományegyetemnek. 2007-től a Természettudományi Kar egyetemi tanára vagyok. Két periódusban (2007-2010 és 2010-2013) voltam a kar dékánja. A kandidátusi értekezésemet 1992-ben védtem meg a Zivatarfelhők mikrofizikájának számítógépes modellezése címen. 2007-be kaptam meg az MTA doktora fokozatot. Jelenlegi kutatási terültem az aeroszol – felhő kölcsönhatás vizsgálata, a mesterséges csapadékkeltés hatékonyságának becslésére szolgáló numerikus modell kifejlesztése. Számos hazai és nemzetközi testületnek vagyok tagja (pl. MTA Földtudományi Osztályában nem akadémikus közgyűlési képviselő; Földtudományi Doktori Bizottság; International Commission on Clouds and Precipitation). Továbbá tagja vagyok az Időjárás és a Meteorologische Zeitschrift szerkesztő bizottságának.

Prof. DR. HEGEDŰS Erzsébet egyetemi tanár (Nyitra, Szlovákia)

Prof. RNDr. Alžbeta Hegedűsová, PhD. (Hegedűs Erzsébet)

1990 – től 2011 – ig a nyitrai Konstantín Filozófus Egyetem Kémia tanszékén a magyar tannyelvű alap- és középiskolák részére a magyar tanárképzés aktív tagja. Jelenleg a Szlovák Mezőgazdasági Egyetem Kertészeti és Tájmérnöki Kara Zöldségtermesztési Tanszékének professzora, a Kertészeti szakirány garantja.

Kutatómunkájának témája a környezeti szennyeződés, a szervetlen kontaminánsok és antioxidánsok tartalmának vizsgálata a zöldségfélékben. Ennek keretén belül a talajtisztítási eljárások közül a fitoremediációs technikák felhasználása a zöldségfélék minősége és biztonsága szempontjából. Oktatói feladatai közé tartozik elsősorban a mezőgazdasági környezeti kémia és a bioaktív anyagok jelenlétének oktatása a mezőgazdasági terményekben. Ennek keretén belül a hallgatók bakkalárusi-, diploma-munkáinak témavezetője, valamint PhD hallgatók témavezetője. Számos tudományos projekt témavezetője, kutatómunkája a környezeti kémia területét foglalja magába. Széleskörű ismeretekkel rendelkezik a növényi eredetű élelmiszeripari nyersanyagok minőségét biztosító szelén, mint antioxidáns optimalizálása területén a táplálékláncban.

Prof. DR. KISS Ádám, professor emeritus (Eötvös Loránd Tudományegyetem)

1942-ben született Budapesten. 1960 és 1965 között az Eötvös Loránd Tudomány Egyetem Természettudományi Kara fizika szakának hallgatója volt. Itt szerzett fizikus oklevelet 1965-ben. 1965 óta az ELTE Atomfizikai Tanszékének munkatársa, 1990 óta egyetemi tanár. 1970-ben egyetemi doktorátust, 1976-ban kandidátusi fokozatot ért el. 1989-ben lett a fizikai tudományok doktora. 2012-től az ELTE professor emeritusa.

1971-72-ben, majd 1975-76-ban az NSzK-beli Jülich-i Magkutató Intézetben kutatott. 1981-től 2012-ig folyamatosan egy magyar-amerikai közös kutatás magyar vezetője volt.

Fontosabb megbízatásai: 1990-97 ELTE TTK dékánja, 1991-96 a Természettudományos Képesítési Követelményeket kidolgozó Országos Bizottság elnöke. 1996-99 a Tempus Közalapítvány elnöke. 1997-2012 ELTE TTK Környezettudományi Centruma vezetője. 1998-2001 a Magyar Tudományos Akadémia elnökségének tagja, 1997-98 és 2003-07 az Atomfizikai Tanszék vezetője. 1998-2002 az Oktatási Minisztérium felsőoktatási helyettes államtitkára. 2005-től 2012-ig az ELTE Környezettudományi Doktori Iskolájának alapító vezetője, 2005-2009 az ELTE Fizikus Professzori Tanácsának elnöke. 2006-tól 2011-ig az MTA Magfizikai Bizottságának elnöke, 2009-től 2013-ig a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club) elnöke. 1992-96 A kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezésére indított Nemzeti Célprogram Szakértői Bizottságának elnöke, 1997-től 2002-ig az Országos Atomenergia Bizottság Tudományos Tanácsának tagja, 2001-2009 a radioaktív hulladékok elhelyezésére irányuló nemzeti célprogram Szakértői Bizottságának elnöke. 2010-től az Országos Atomenergia Hivatal Tudományos Tanácsának elnöke. 2010-töl az MTA Atommagkutató Intézet Külső Tanácsadó testületének elnöke. 2011-töl a Magyar Akkreditációs Bizottság Természettudományos Bizottságának tagja. 2011-től a Budapest Science Center Alapítvány kuratóriumának elnöke. 2012-től a Magyar Egyetemi-Főiskolai Sportszövetség elnöke. 2013-tól 2015-ig: az ELTE TTK Professzori Tanácsának elnöke.

Kitüntetések, díjak: 1974-ben Gyulay Zoltán díj, 1988-ban az MTA Fizikai Díj, 2005-ben a Simonyi Károly díj. 2012: Magyar Érdemrend Tisztikeresztjének kitüntetettje. 2013-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Arany Emlékérme.

Tudományos dolgozataira összesen mintegy 6000 független hivatkozás ismeretes.

 

LENTI István CSc PhD főiskolai tanár (Nyíregyházi Főiskola)

okleveles kertészmérnök, növényvédelmi szakmérnök, egyetemi doktor, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa; főiskolai tanár, megyei tanácsnok.

Munkahelye: Nyíregyházi Főiskola (Ma: Nyíregyházi Egyetem) Műszaki és Mezőgazdasági Intézet.

Mezőgazdasági Főiskola, Nyíregyháza: kertész üzemmérnök (1971); Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem, Budapest: okleveles kertészmérnök (1980); Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem, Budapest: növényvédelmi szakmérnök (1983); Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem, Budapest: egyetemi doktor (1985); Magyar Tudományos Akadémia TMB, Budapest: a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1991).

A doktori értekezésének címe: „A lóbab (Vicia faba L.) hervadásos betegsége”

A kandidátusi értekezésének címe: „A lóbab (Vicia faba L.) jelentősebb kórokozó gombái Magyarországon”

Alapítója a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Tudományos Közalapítványának (1992–2006); annak kuratóriumi elnöke (1992–2006). Alapítója és tagja az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének, s az Agrártudományi Szekció titkára (1991–2007). Tagja az MTA DAB Mezőgazdasági Bizottsága Kertészeti Albizottságának (1983–2010). Az MTA Köztestületi tagja, s egyben tagja az Agrártudományok Osztálya Növénytermesztési Szakbizottságának (1991–2010). A MAE Országos Elnökségének tagja, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrártudományi Egyesület elnöke (2000–2010). A Nyírségi Alapítványi Könyvtár alapítványának ellenőrző bizottsági elnöke (2002-2010). A Nyíregyházi Főiskola “Kaktuszház” Alapítványának kuratóriumi elnöke 2010-től napjainkig.

Pof. DR. RÉDEY Ákos  ny. egyetemi tanár (Pannon Egyetem)

1972- ben vegyész üzemmérnöki, 1974-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett a   Veszprémi Vegyipari Egyetemen a petrolkémiai ágazaton. 1977-ben műszaki doktorátust szerzett. 1978 és 1981 között a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsa, kandidátusi értekezését 1983-ban védte meg. 1984 és 1987 között az Amerikai Egyesült Államokban posztdoktori ösztöndíjas. 1988-ban egyetemi docensi kinevezést kapott a Veszprémi Egyetem Ásványolaj- és széntechnológiai Tanszékére. 1991 és 2013 között a Kémiai Technológia Intézet, majd a Környezetmérnöki Intézet igazgatója. 1994-ben védte meg a doktori disszertációját (D.Sc.). 1996-tól egyetemi tanár.

1998 és 2007 között a Pannon Egyetem rektorhelyettese, majd 2007 és 2011 között a rektora. 2015-től a Pannon Egyetem professor emeritusa.

Prof.DR. SZŰCS Péter DSc egyetemi tanár (Miskolci Egyetem)

Dékán úr egyben intézeti tanszékvezető és az MTA doktora, a Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Környezetgazdálkodási Intézettől teszi tiszteletét Konferenciánkon.

Abaújszántón született 1964-ben. 2009 óta az MTA doktora. A Miskolci Egyetem Környezetgazdálkodási Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, a Műszaki Földtudományi Kar dékánja, az MTA-ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoportjának vezetője. Szűkebb szakterülete a hidrogeológia.

 

Tudományos eredményei a hidrogeológiai modellezési és kúthidraulikai eljárások fejlesztéséhez, a felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelméhez, valamint az ásvány- és gyógyvíz készletek feltárásához kötődnek. Fulbright, DAAD és MÖB ösztöndíjak eredményeként több éves nemzetközi kutatási tapasztalatot szerzett rangos kutatóintézetekben, többek között a Stanford Egyetemen. A határral osztott felszín alatti vízadók modellezése terén elért kutatási eredményei alapján több nemzetközi UNESCO vízgazdálkodási kurzus tartására kérték fel.   A hazai vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban az Országos Vízgazdálkodási Tanács tagjaként vesz részt. Számos OTKA és TÁMOP, valamint jelenleg egy HORIZON 2020 pályázat szakmai vezetőjeként teremtett jelentős pénzügyi forrásokat hidrogeológiai kutatások végzésére. A tudományos utánpótlás képzésében jelentős szerepet játszik a Miskolci Egyetemen a Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola törzstagjaként és a Földtudományok Tudományági Habilitációs Bizottság elnökeként, valamint a BME Vásárhelyi Pál Építőmérnöki és Földtudományi Doktori Iskola Habilitációs és Doktori Tanácsa tagjaként, továbbá az MTA Földtudományi Doktori Bizottság titkáraként.

URÁK István PhD (SAPIENTIA EMTE)

Egyetemi tanulmányaimat Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen végeztem, ahol 1998-ban szereztem biológia-kémia szakos diplomát, majd biocönológia mesteri (1999) és biológia (zoológia) doktori (2005) oklevelet. Ez utóbbi megszerzéséig szülőfalumban, a Köpeci I-VIII. Osztályos Iskolában biológiát és kémiát tanítottam, és egy ideig iskolaigazgató is voltam. 2005-től főállású oktató vagyok a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen, 2008-tól pedig tanszékvezető a Környezettudomány tanszéken. Főbb kutatási területem a pókok faunisztikai és ökológiai vizsgálata. Elsősorban Erdélyben végeztem arachnológiai felméréseket: a Retyeztát Nemzeti Parkban, a Hagymás-hegységben, a Kolozsvári Szénafüvek Természetvédelmi Területen, a Magyarszováti Növénytani Rezervátumban, több tőzeglápban (Mohocs, Lucs, Borsáros, Benes, Bufogó, Fenyőkút, Ördögtó, Kerekbikk, Ezeréves-erdő, stb.), valamint Moldvában és Dobrudzsában. Ezeknek a kutatásoknak az eredményeként sikerült igazolni, hogy az elsősorban különleges növényviláguk miatt védetté nyilvánított területek arachnológiai szempontból is értékesek. Több mint 25 faunára új vagy eddig kérdéses faj előfordulását sikerült kimutatnunk, melyek többnyire nagyon különleges élőhely-igénnyel rendelkeznek, és olyan közösségek alkotásában vesznek részt, melyek érzékenyen jelzik az élőhelyek közötti különbségeket, vagy az élőhelyen belül végbemenő változásokat.

FOTÓ és BEMUTATKOZÓ SZÖVEG érkezik még az alábbi, felkérésünket elfogadott tagoktól:

KÖRMÖCZI László (Szegedi Tudományegyetem)

 

LAKATOS Gyula (Debreceni Egyetem)

 

SZÉP Sándor egyetemi tanár (SAPIENTIA EMTE)